Az 1920-as évek második felét követõen a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni - jórészt erdõbõl és gyümölcsösbõl álló - birtokrészüket. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetõsége miatt késõbb az ország minden részébõl érkeztek betelepülõk. A kezdeti üdülõtelepbõl hamarosan a fõváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva" jött létre. A meggondolatlan és gyorsütemû telepítés a háború után még évtizedekig nyomasztó gondok (vízhiány, magas talajvíz, járhatatlan utak stb.) forrásává vált. Jelentõsebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és téglagyártás fejlõdött tovább korszerûbb formában és kisebb üzemek keletkeztek. (Mezõgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.)
Érden hagyományosan jellemzõ gazdasági ág volt a szõlõtermelés és a juhtartás. Fényes Elek statisztikus Magyarország geographiai szótárában 1851-ben így ír Érdrõl: Fõ gazdasága szõlõhegyében áll, mely igen becses bort terem". Ez az 1870-es, 80-as évek filoxérajárványai következtében lehanyatlott, helyére az õszibarack-termesztés lépett. Megmaradt emlékei az óvárosi Gyorma (Mélyút) falába vájt lyukpincék. A juhászat színterei, a XVIII-XIX. századi majorok (Erlakovecz, Fülöp major stb.) a szocialista téeszesedés korában kerültek lebontásra.
A városias jellegû központ kialakulása 1972-ben kezdõdött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ - Áruházzal, s az utóbbi években nyer valóban színvonalas külsõt a Budai úti üzleti-szolgáltató épületsor felépítésével. A Termál Szálló 1990. évi felépülésével Óváros fürdõhellyé válása új turisztikai perspektívát jelent Érd számára.
A város közigazgatási területe: 6054 ha
Lakóinak száma (2007.01.01.): 60 546 fő
Az önkormányzat ellátási felelősségébe tartozó intézményrendszer:
- 8 óvoda,
- 9 általános iskola,
- 2 középiskola (gimnázium, szakképző iskola),
- Csuka Zoltán Városi Könyvtár,
- Magyar Földrajzi Múzeum,
- Szepes Gyula Művelődési Központ,
- Városi Nevelési Tanácsadó,
- Lukin László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény,
- Szakorvosi Rendelőintézet,
- Érd Városi Tűzoltóság,
- Szociális Gondozó Központ
A gazdasági élet jellemzői:
A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le.
A gazdálkodó szervezetek száma meghaladja az 5200-at, ebből a társas vállalkozások elérik az 2000-et.
Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. A helyi vállalkozók a népszerű tevékenységformák (élelmiszer-, ruha-, cipő-, mobiltelefon-kereskedelem) mellett őrzik a régi mesterségeket (kádár, népművész, keramikus, kulacskészítő) és megjelentek a bioboltok, bioéttermek is.
Az Érdre látogatót jelenleg közel 25 étterem és cukrászda, valamint több szálláslehetőség (fogadó, panzió, kemping) is fogadja.
A lakásszám meghaladja a 20 000 db-ot és mivel az épülő lakások száma nagyobb a megszűnő, bontásra kerülő lakásokénál, a lakásszám évről évre nő.